Hegedűs Krisztián

Veszélyes hulladék lerakók szakipari szerkezetei, anyagai, szigetelése, környezetvédelmi és biztonságtechnikai megoldásai, részletképzései

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

A XX. század végére az emberiségnek egyre súlyosabb, és a jövőjét komolyan fenyegető veszéllyel kell szembenéznie, a súlyos környezetszennyezéssel.

A probléma legfőbb oka az, hogy az életfolyamatok számára rendkívül fontos természeti környezet az ipari, mezőgazdasági és kommunális hulladéktól elszennyeződik. Ennek a problémának a veszélyeztetettségét csökkenteni lehet megfelelően szigetelt tárolóterek létesítésével. Így készültek, és készülnek egyre magasabb színvonalon szerte Európában, és már pár éve Magyarországon is korszerű, és megfelelő környezeti biztonságot nyújtó tárolóterek, depóniák

Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna/év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékokon belül megközelítőleg 3,5 millió tonna az évenként keletkező veszélyes hulladék mennyisége.

A települési hulladékokból 20 millió m3/év a települési folyékony és kb. 4,5 millió tonna/év a szilárd települési hulladék. A szilárd települési hulladéknak körülbelül 82%-át gyűjtik rendszeresen, szervezett szolgáltatások formájában.

A települési hulladékok ártalmatlanítása kb. 85%-ban lerakással történik. A termelési hulladékok nagy részét - a veszélyes hulladékok kivételével - szintén üzemi vagy települési hulladéklerakókba rakják le. A mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek egyelőre csupán 30%-a felel meg többé-kevésbé a környezetvédelmi előírásoknak. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása mintegy 5 évre elegendő.

Jelentős azoknak a - legális és illegális - lerakóknak a száma, amelyeknek káros hatása még alig ismert, de potenciális szennyező forrásként kell számon tartani őket.

1.1 Szilárd települési hulladék

A települési szilárd hulladék keletkezésének évenkénti becsült mennyisége 4-4,5 millió tonna (20-21 millió m3). Ez a mennyiség évente átlagosan 2-3 %-kal no. Összetételében fokozatosan emelkedik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók (pl. csomagolóanyagok) aránya.

A Budapesten keletkezett szilárd települési hulladék %-os megoszlása

ÖSSZETÉTEL	1980	1990	1992	1993	1994	1995	1996
Papír	16,5	19,6	18,5	17,1	18,2	17,0	19,0
Műanyag	4,5	4,6	4,4	5,6	5,7	3,5	4,5
Textil	5,5	6,8	4,3	6,6	5,3	4,3	3,4
Üveg	4,0	5,3	4,8	5,0	4,6	3,1	3,0
Fém	4,5	6,0	4,4	4,8	4,0	4,2	3,8
Veszélyes							1,2
Bomló szerves	28,5	32,0	39,0	34,5	33,5	35,1	32,3
Egyéb szervetlen	36,5	25,7	24,6	26,4	28,7	32,8	32,8
Összesen	100	100	100	100	100	100	100

1.2. Ipari hulladékok

1992-tol csökkenés következett be a keletkezett ipari hulladékok mennyiségében. (Ez nagyrészt az építőanyag- és építőiparban bekövetkezett 40-45%-os termeléscsökkenés eredménye.) Jelenleg évente körülbelül 10,1 millió tonna nem veszélyes ipari hulladék keletkezik. Ebből mintegy 0,7 millió tonna/év mennyiséget üzemen belül hasznosítanak. 7,2 millió tonnát külső vállalkozóknak adnak át (döntően ártalmatlanításra). A többit a termelő üzemek tárolják, így az évek során kb. 106 millió tonna halmozódott fel. Ebből kb. 38 millió tonna hasznosításra kerülhetne.

A termelési hulladékok mennyiségét növeli a felhalmozott bányászati meddő, erőművi pernye és a különböző salakhányók anyaga. Ezeknek az ásványi jellegű hulladékoknak is csak igen kis részét hasznosítják, főleg építőipari és talajfeltöltési célokra.

A nem veszélyes ipari hulladék azon részét, amely nem kerül újrahasznosításra, üzemi vagy települési hulladéklerakókba rakják le, kisebb részét elégetik.

A termelési hulladék nagy mennyisége indokolatlanul nagy anyag- és energiafelhasználásra, valamint a hulladékszegény technológiák hiányára utal. A korszerű minőségbiztosítási rendszer (ISO 9000 sorozat) egyre több helyen kerül bevezetésre, de a hulladékminimalizálás és -hasznosítás ipari gyakorlata még a kezdeti lépéseknél tart.

1.3. Mezőgazdasági hulladékok

A mező- és erdőgazdaságban keletkező hulladékból a potenciálisan hasznosítható biomassza mennyisége kb. 25-28 millió tonna évente. Az élelmiszeripar további 5-6 millió, részben hasznosítható hulladékot eredményez.

Kiemelten fontos környezetvédelmi feladatot jelent a tároló tavakban felhalmozott, mintegy 14-15 millió m3 hígtrágya, amelynek kezelése egyelőre megoldatlan.

A húsipari hulladékok és az elhullott állatok esetében biotechnológiai módszerekkel és termikus eljárásokkal történik a hasznosítás

1.4. Veszélyes hulladékok

Az évente keletkezett 3,5 millió tonna veszélyes hulladéknak kb. 20%-a olyan fűtőértékű, hogy elégethető, 20%-a hasznosítható, egy része kezelést, elsősorban fizikai- kémiai- biológiai ártalmatlanítást, végül a fennmaradó rész szakszerű lerakást igényel. Az évi veszélyeshulladék-termelés jelentős, csaknem egyharmad része vörösiszap.

Az elmúlt évek során keletkezett veszélyes hulladék egy részét, 70-80 millió tonnát a különböző üzemek depóniájában őrzik. Ennek a mennyiségnek a kezelését, feldolgozását meg kell oldani.

A kórházakban, egészségügyi intézményekben évente kb. 12-14 ezer tonna veszélyes egészségügyi hulladék keletkezik, melyet a települési hulladéktól elkülönítetten, speciálisan kellene kezelni. Az ilyen hulladékok égetésére több helyen speciális égetőket létesítettek, ám ezek egy része műszaki szempontból nem kielégítő.

A veszélyes hulladék kezelése

A veszélyes hulladék ártalmatlanítására Magyarországon két korszerű létesítmény szolgál: a Dorogi Veszélyeshulladék-égetőmű és az Aszód-Galgamácsa körzetében lévő hulladék-lerakó. Ezek azonban csak egy töredékét képesek kezelni a termelt mennyiségnek. (Dorog kapacitása: 25000 tonna/év, Aszód kapacitása: 5000 tonna/év.) Ezeken kívül a veszélyes hulladék ártalmatlanítására szolgál néhány üzemi égetőmű és regionális tározó is. Több megkezdett ártalmatlanító beruházása lakossági lakossági tiltakozás miatt nem valósult meg.

1994-tol kezdődően folyamatosan no a kezelt hulladékok mennyisége, mert elkezdődött a korábbi évekről felhalmozott készletek ártalmatlanítása.

A VESZÉLYES HULLADÉK ÉVENKÉNTI MEGOSZLÁSA (tonna/év)
Forrás: KTM VEHUR országos adatbázis

2.0. CARBOFOL szigetelés - A korszerű hulladékkezelés és a környezetvédelem szolgálatában

Az ezredforduló küszöbén az emberiségnek szembe kell néznie a jövőjét fenyegető egyik legsúlyosabb gonddal, a környezet nagymértékű szennyezettségével és ennek következtében az életfeltételek romlásával.

Egyre kevesebb az egészséges ivóvíz, a tiszta levegő; pusztulás, kihalás fenyeget számos állat, és növényfajt.

A kedvezőtlen folyamat, és helyzet egyik előidézője, és kiváltó oka a természeti, és épített környezetbe kerülő hulladékok növekvő mennyisége.

Egyes statisztikai becslések, illetve számítások szerint a világon évente 3-4 milliárd m3 települési szilárd, vagy más néven kommunális hulladék keletkezik. Ebből Magyarország mintegy 20-22 millió m3-rel részesedik, aminek 90 százaléka hulladéklerakással közvetlenül kerül a környezetbe.

A környezet, és azok elemeinek; víz, talaj, levegő, növényzet stb. veszélyeztetettsége csak úgy csökkenthető, állapota csak akkor javítható, ha gondoskodunk a hulladékok környezetvédelmi, és közegészségügyi követelményeket, valamint a jogi szabályozás normáit kielégítő korszerű kezeléséről.

Kulcskérdés a hulladéklerakóhelyek megfelelő műszaki, technológiai, infrastrukturális kialakítása, felszereltsége.

A depóniák létesítését az illetékes szakhatóságok –vonatkozó más feltételek teljesítésével együtt- csak akkor engedélyezik, ha a lerakóhely kielégíti a szigetelésre vonatkozó műszaki követelményeket, és előírásokat.

A megfelelő, jó szigetelés garantálja a hulladéklerakó biztonságos, a környezet szennyeződését elkerülő hosszú élettartamú működését.

A szigetelés a beruházásnak csak egy kisebb költséghányadát teszi ki, de e nélkül a lerakó nem üzemelhet.

E tények és célok alapján ajánljuk a világszerte ismert, teljes biztonságot nyújtó CARBOFOL SZIGETELÉS eljárását, és technológiáját.

Carbofol szigetelési rendszer

A CARBOFOL HDPE depóniatechnika 1972 óta áll a környezetvédelem szolgálatában. Világszerte sokmillió négyzetméter CARBOFOL szigetelés bizonyítja a hulladék elhelyezés problémáinak biztonságos megoldását. A depóniák biológiailag megfelelő módon illeszkednek a tájképbe.

A munkák elvégzéséhez számos segédeszközt kell felhasználni. Fektető gépeket, amelyekkel a kis, és nagy felületek egyaránt gazdaságosan teríthetők. Hegesztő berendezéseket, amelyekkel gyorsan lehet a kapcsolatokat létrehozni. Az elkészítés után különféle vizsgálati módszerekkel ellenőrzik, hogy a szigetelőlemezek összefüggően funkcionálnak-e.

A CARBOFOL HDPE műanyag szigetelőlemezek egymással kizárólag forróékes, vagy extrúziós hegesztéssel építhetők össze. A hegesztési varratokat elektronikus szabályozású automatákkal állítják elő minden esetben 2*15 mm széles hegesztési szélességgel, és 20 mm-es vizsgálócsatornával. A kettős varratok vizsgálata légnyomással, az extrúziós varratoké vákuummal történik.

A következő képen egy szigetelési sarokcsomópontot láthatunk

A kettes számú kép pedig a szigetelés függőleges felrögzítését mutatja.

Kombinált szigetelés BENTOFIX szigetelőlemezek alkalmazásával

A kombinált szigetelés jelenleg az engedélyezési alapja a depóniaszigetelési rendszernek, és irányelvekben, kiadványokban, valamint engedélyezési eljárásokban van előírva.

Ásványi szigetelő rétegből, és arra leterheléssel fektetett CARBOFOL HDPE szigetelésből áll.

Jelentősen növelhető a hulladéklerakó kapacitása, ha a döngölt agyag-réteg helyett BENTOFIX BFG 5000 ásványi szigetelést alkalmazunk. A BENTOFIX lemezek vastagsága csak 6 mm, szigetelőképessége viszont igen jó.

A következő kép egy metszetet ábrázol.

3. Talajstabilizáló és szigetelő rendszer a CONSOLID Kft. készítésével

A CONSOLID Kft. 1990-ben alakult a svájci CONSOLID talajstabilizáló és szigetelő rendszer magyarországi forgalmazására.

A magyarországi műszaki alkalmassági engedélyek megszerzése után először útalapok építésével, különböző talajstabilizálások kivitelezésével foglalkoztak. Mára azonban tevékenységüket földművek műszaki védelmével, és hulladéklerakók szigetelésével egészítették ki.

A CONSOLID szigetelő rendszerrel készült el a ceglédi, marcaltői, felsőszentiváni, battonyai, nagybánhegyesi, dunakeszi, nyíregyházi, kaposvári, és a dömsödi kommunális hulladéklerakók szigetelése.

A CONSOLID rendszer technológia

A technológia lényege, hogy a helyi talajba –előzetes bevizsgálás alapján- kétféle adalékszert kevernek, egy folyadékot, és egy porszerű anyagot.

Az alkalmazott adalékszerek a folyékony C444, és a porszerű Solidry

A C444 a talajszemcséket körülvevő vízfilmet lebontja, és a finom szemcsék –a 0,06mm alatti frakció- agglomerálódnak. A C444 nem kötőanyag, azonban víztaszító hatása folytán a talaj egyes tulajdonságait megjavítja. Mérsékelten savas -pH=6- ammóniaszaga van, magas hőmérsékleten éghetetlen. Nem mérgező, környezetbarát. A folyamat maradandó, és ha a talaj kiszáradt, irreverzibilis. A Solidray, cement, és mészhidrát keverék szemcséit körülvevő koncentrátum, csökkenti vagy megszünteti a talaj kapillaritását, a talaj vízfelvételét, és megerősíti a talaj saját kötőképességét, kohézióját.

Ennek során a talaj finom szemcséi agglomerálódnak, morzsolódnak. A talaj így könnyebben tömörödik, a tömörített talaj víztaszítóvá válik, ezáltal szilárdsága megnő. A rendszer ezen tulajdonsága alkalmassá teszi földművek nedvesség elleni védelmére, alsó pályaszerkezeti rétegek készítésére, vagy kisforgalmú utaknál –kopóréteggel ellátva- javított földútként, későbbi fokozatos kiépítés első alaprétegének készítésére.

A talajkeverés mélysége 30cm. Keverés után a talaj tömörítése, profilírozása történik. A technológiai folyamatok elvégzése után 30 cm vastag teherbíró, stabil, vízzáró felület alakul ki.

A CONSOLID Kft. Együttműködési megállapodást kötött Európa legnagyobb HDPE fóliát előállító vállalatával, a németországi SLT céggel.

Az SLT HPDE fóliageomembrán ismertetése

Az SLT termékek korszerű, biztonságos megoldást nyújtanak a környezetvédelmi szigetelések megvalósításában. A magas színvonalon előállított, és a legújabb kutatásokon alapuló termék elnyerte az ISO 9002 minősítést.

Legjellemzőbb alkalmazási területe a hulladékdepóniák szigetelése, amint azt a következő képeken láthatjuk.

A geomembrán szerelését saját forróékes, valamint extrúziós hegesztő berendezésekkel jól felkészült szakemberek végzik. A kettős hegesztésű varrat ellenőrző csatornával látható a következő képen.

A váci Hagy Rt. Nyáki üzemének kármentői rekonstrukciója

A megbízás során egy 6 medencés vegyszerkezelő, és kármentő műtárgy rekonstrukcióját kellett elvégezni. Kettős talajszigetelést –CONSOLID, HPDE-, és a betonműtárgyak GSE Studlinerrel történő bélelését végezték el. A GSE Studliner jó sav, marószer, és mikrobiológiai ellenállással rendelkezik. Alkalmazásával a beton műtárgyak biztonságossá válnak, élettartamuk meghosszabbodik, üzemeltetési költségeik csökkennek.

A medencék készítése lápható az alábbi képen.

4. Korszerű szigetelőlemezekkel készülő környezetvédelmi medencék és depóniák készítése a HIDTECHNIKA Kft.-vel

Az első képen a lefektetet fólia hegesztését láthatjuk. A hegesztésnél vigyázni kell, nehogy sérüléseket okozzunk a felületen, ugyanakkor megfelelő pontosságú munkát végezzünk!

A következő kép az elkészült lemezhegesztések varratainak ellenőrzését mutatja. Minden esetben szükséges az ellenőrzés elvégzése, hisz a legnagyobb odafigyeléssel készített munka sem lehet tökéletes.

Az utolsó kép pedig a fektetés közbeni munkaállapotot mutatja be. Ameddig nincs megfelelő terhelés a készülő depóniánkon, addig azt ideiglenesen kell leterhelni. Ez biztosítja a szigetelőelemek helyben maradását.

5. Veszélyes hulladékok tárolására alkalmas befoglalók a ROCLA HUNGÁRIA Kft kivitelezésében

A csőelemek gyártási technológiájának kismértékű kiegészítésével, azaz a csőelemek lefeneklésével és fedélkialakításával készül a veszélyes hulladék befoglaló elem, amely a környezetnek tökéletes műszaki védelmet biztosít.

A befoglaló elemek S-54 minőségű, szulfátálló cement felhasználásával, C-4ö minőségű betonból készülnek. Az elemek vasalása kétrétegű, BSt-50-55 minőségű speciálisan bordázott betonacélból készül. A fenéklemez és a palást kétrétegű vasalásai hegesztéssel kapcsolódnak egymáshoz.

A palást és a fenéklemez kapcsolata megbonthatatlan. A befoglaló elem lezárása a tömörítő elem elhelyezése után a fedlap elhelyezésével történik. A tömítőelem hazai gyártmányú, 640 kemikáliának áll ellen, és hermetikus zárást garantál. A fedél rögzítését beépített, korrózió ellen védett csavarok biztosítják.

A szekunder védelmet egy belső bevonat biztosítja, amely kétkomponensű, epoxigyantakátrány poliamid bázisú bevonó anyag. Mindkét komponens hidraulikusan kötő szilikát töltőanyagot is tartalmaz. A bevonat rétegvastagsága széles határok között változtatható, a szükséges mértéket minden esetben a hulladék kémiai jellemzői határozzák meg.

A betonelemek gyártásához felhasznált anyagok kiváló minősége és a korszerű Roclatechnológia együttesen garantálják az egyenletes minőséget. A befoglaló elemeket speciális berendezésekben gőzölik, amely eljárás egyrészt a beton szilárdulását gyorsítja, másrészt pedig annak vízzáróságát is növelik. A cementben lévő hidraulitok vízgőz hatására ugyanis megduzzadnak, pórustömítő hatást fejtenek ki, ennek eredményeképpen a beton tömörebbé, a befoglaló pedig vízzáróvá válik. A különleges vízzáróság az MSZ-10-303 előírásait kielégíti, de megfelel az MI-10-294 számú irányelvekben leírt jóval szigorúbb követelményeknek is.

A Rocla-Hungária Kft. Által gyártott befoglaló elemek alkalmasak az I. és II. veszélyességi osztályokba sorolt hulladékok szelektív gyűjtésére, átmeneti tárolására, végleges lerakása, illetve igény esetén megkönnyítik a hulladék újrafelhasználását is.

Az üres befoglalókat a Rocla-Hungária Kft. A helyszínre szállítja, a terepadottságok figyelembevételével a befoglalók telepítését is megoldja. Vállalja a hulladékok analitikai vizsgálatának szakosított laboratóriumban történő elvégeztetését, és a hulladék befoglaló elembe történő berakására vonatkozó eljárás kidolgozását. A kezelt földnedves hulladékok célberendezésekkel, villástargoncával vagy markológépekkel tölthetők a befoglalóba. Az ily módon megtöltött és lezárt befoglalók pedig átmeneti vagy végleges tárolókba történő elszállítását ottani elhelyezését, és a létesítendő lerakó illetékes hatóságokkal történő engedélyeztetését is vállalják.

A fentiekből kitűnik, hogy a Rocla-Hungária Kft. A veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatosan komplex szolgáltatásokat képes kínálni, ily módon a befoglalókba elhelyezett hulladékok mozgása az átadó, szállító és átvevő között nyomon követhető, és ellenőrizhető.

A Rocla-Hungária Kft. Által gyártott befoglalók alkalmazása esetén szükségtelen költséges és hosszadalmas földtani kutatásokkal megalapozni a számításba vett területek geológiai alkalmasságát, hiszen feleslegessé válik a jó vízzáró minőségű agyagréteghez való ragaszkodás is. A befoglalók további előnye az is, hogy művelésből kivont területekre is telepíthetőek.

A megfelelően elpanírozott területre a teljes körű műszaki védelmet biztosító befoglalók lerakhatók. Szükséges, hogy a talaj megfelelő nyomószilárdsággal rendelkezzen, továbbá, hogy a kialakított tároló körül talajvíz ellenőrző kutak kerüljenek kiépítésre. A tárolás egyedülállóan alacsony fajlagos terület felhasználással oldható meg, ami abból adódik, hogy a befoglalók egymás tetejére is telepíthetők. Statikai számítások bizonyítják, hogy 3 db egymás tetejére helyezett NA 2200 mm belső átmérőjű befoglaló hatos erősségű földrengés esetén sem károsodik. Szélnyomással terhelt befoglalók elhelyezésének egy lehetséges vázlatát az alábbi építési sorrendet is feltüntető ábra szemlélteti.

A befoglalókból változatos térplasztikai objektumok alakíthatók ki oly módon, hogy a táj harmóniája, élő és élettelen környezet egyensúlya megtartható legyen. A Rocla-Hungária Kft. Által gyártott befoglalók alkalmazásával felszámolhatók az elfekvő, ismeretlen eredetű illegális hulladéklerakók, illetve az azzá vált gazdátlan területek.

A Rocla-Hungária Kft. Által gyártott befoglalók felhasználhatók a veszélyes hulladékok, kommunális hulladékok termikus ártalmatlanításánál keletkező salak, pernye, és füstgázosítási maradékok kezelésénél, tárolásánál, lerakókba történő elszállításánál.

A befoglalók elhelyezhetők mind terepszinten, mind pedig földbe süllyesztve. A megtelt befoglalókat igény szerint földtakarással lehet ellátni. A befoglalókat –mivel azok szulfátálló betonból készülnek- max. 4000 mg/liter szulfátiont tartalmazó agresszív talaj esetén is külső bevonat nélkül lehetséges a talajban elhelyezni.

A befoglaló elemek a szükséges engedélyekkel, és bizonylatokkal rendelkeznek.

6. A PYRUS Rt. üzemeltetésében lévő Aszód-galgamácsai Veszélyes Hulladék Lerakótelep

A Pyrus-Földgép Környezetvédő Szolgáltató Rt. Jelképe egy gyümölcsét érlelő vadkörtefa, azaz latin nevén pyrus. Az öreg körtefát ki kellett volna vágni, amikor a társaság által üzemeltetett veszélyes hulladék lerakótelepre vezető bekötőutat építették, de az út nyomvonalába tervezett kis hajlítással sikerült azt megmenteni a jövőnek.

Ez a kis történet jellemzi a cég filozófiáját, mely szerint az üzleti megfontolások érvényesítésének előfeltétele a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevétele.

Az emberiség jól felfogott érdeke, hogy a hulladék ne borítsa el bolygónk felszínét, ne fertőzze meg vizeinket, ne mérgezze meg termőföldjeinket.

A Pyrus Rt. üzemeltetésében lévő Aszód-galgamácsai Veszélyes Hulladék Lerakótelep

A Pyrus Rt. Tulajdonosa, és üzemeltetője az Aszód-galgamácsai Veszélyes Hulladék Lerakótelepnek, amely világszínvonalú technológiával biztonságosan működik, és Magyarország egyetlen ilyen létesítménye. Ez a környezetvédelmi nagyberuházás 1989-ben készült.

Ez az első, és egyetlen depónia, amelyik alkalmas I. és II. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes hulladékok végleges lerakással történő veszélyes hulladékok végleges lerakással történő ártalmatlanítására.

A lerakótelep jelenlegi összkapacitása 300.000m3, mely a technológia folyamatos fejlesztésével, és azok engedélyeztetésével a jövőben akár a háromszorosára is növelhető.

A telepen csak előkezelt, konzisztenciájában szilárd, illetve iszapszerű hulladékok kerülnek lerakásra.

Az I. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok tárolása

Mérgek, galvániszapok, azbeszt porok, edzősók, edzősalakok, növényvédő szerek, szárazelemek, és a kimerült katalizátorok. Ezen osztályba tartozó hulladékok –melyeket 1,2m3-es acélkonténerekben, vagy 220 literes zárt acélhordókban fogadnak- több méter vastag agyagrétegre telepített, vízzáró beton tálcákon a göngyöleggel együtt kerülnek elhelyezésre. Megfelelő számú hulladék összegyűltekor a tárolóedények közeit betonnal töltik ki, így egymás fölött több hordósort lehet elhelyezni. A kész betontömböket agyaggal, fóliaszigeteléssel, humusszal, és gyepesítéssel zárják le.

A II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok tárolása

Lakkiszapok, festékiszapok, zománciszapok, nehézfémtartalmú iszapok, valamint a kórházi égetőművek pernyéje, és salakja. Ezen hulladékok –melyeket fóliabéléssel ellátott acélkonténerekben fogadnak- agyag, és fóliabéléssel ellátott, védőtetőkkel fedett tárolómedencékbe ömlesztve kerülnek lerakásra. A konténerek ürítése a védőtető alatt, emberi kéz érintése nélkül történik. A megtelt medencéket agyagszigeteléssel, fóliaszigeteléssel, humusszal, és füvesítéssel zárják le.

A lerakóhelyen nem elhelyezhető hulladékok

Radioaktív hulladék, éghető hulladék, tűzveszélyes hulladék, folyékony hulladék, gyorsan bomló szerves hulladék, fertőző hulladék.

A telep vízvédelmi rendszere

A veszélyes hulladék csapadékvízzel való találkozásának elkerülése érdekében többszörös biztonságot szolgáló vízvédelmi rendszer épült ki a terepen. A területre hullott csapadékvíz gyűjtő, mintavevő műtárgyakba kerül, ahonnan szigorúan csak laboratóriumi vizsgálat után kerül további kezelésre, vagy a tisztavíz csatornába.

A telep völgy felőli végében található zárógát, és a kétmedencés víztározó biztosítja, hogy még többszörös katasztrófa esetén sem kerülhet ki semmiféle szennyezés.

Az építés során alkalmazott rétegrendek

7. Hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok

4/1984. (II. 1.) ÉvM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról

2/1985. (II. 16.) EüM-ÉvM együttes rendelet a települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi szabályairól

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 9002/1983. (TK 12.) OKTH számú közleménye a hulladékok minősítését megalapozó vizsgálatokról

9001/1985. (TK. 13.) OKTH közlemény a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával és átmeneti tárolásával, valamint hagyományos energiatermelő kazánokban és nyílt téren történő égetésével kapcsolatos környezetvédelmi követelményekről

1/1986. (II. 21.) ÉvM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről

55/1987. (X. 30.) MT rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról

4/1988. (VII. 22.) ÉVM-SZEM együttes rendelet A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet módosításáról

11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

16/1996. (VII. 15.) BM-KTM együttes rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról

143/1997. (IX. 3.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

244/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet módosításáról

50/1997. (XII. 29.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról

288/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 113/1995. (IX. 27. ) Korm. Rendelet módosításáról

8. A témához kapcsolódó linkek

Ha a témáról bővebb információkra van szüksége, akkor íme néhány link

9. Az információnyújtó cégek

Pyrus-Földgép Környezetvédő Szolgáltató Rt.

Azóta átalakult: Pyrus-Rumpold Környezetvédő Szolgáltató Rt., majd: Saubermacher-Magyarország Kft.

Development | Veszélyes hulladék lerakók

Mérnöki szakipari szerkezetek tanulmány